A Dunántúl északkeleti részén, Komárom-Esztergom megye és Pest megye határánál Budapesttől 35 km-re, a Gerecse-hegység és a Zsámbéki-medence között fekvő település.
Szomor és környéke az ősidőktől kezdve lakott terület volt. Az egykori római provincia, Pannónia kelta-római lakóit hunok, majd különböző germán törzsek és végül avarok váltották fel. Mindezen népek kultúrájának, műveltségének nyomai megtalálhatók Szomor környékén. A honfoglalás korában kapta a nevét, amelyre több magyarázat is van. Ezek közül a legvalószínűbb az, hogy egy itt lakó kisnemes neve, "Somúr" alakult az idők folyamán "Szomorrá". A falu nevének legelső említése is az Árpád korból való, az 1270-es évekből. A török pusztítás után újjáépült a falu, amelyet az 1760-as évekig jórészt református magyar jobbágyok laktak. Ekkor új földesura lett Szomornak, a Habsburg-párti Sándor gróf. Ő elkergette a református magyarokat és helyükbe katolikus svábokat telepített.
A falu lakói közül sokan meghaltak az I. majd a II. világháborúban. Emléküket két szép emlékmű őrzi. 1946-ban a német anyanyelvű családok 90%-át kitelepítették.
Szomor történetét írva nem feledkezhetünk meg a Kézdi-Vásárhelyi családról, akik a XIX. század első felétől kastéllyal és birtokkal rendelkeztek. Egyik jeles képviselőjük volt Kézdi-Vásárhelyi Imre régész, orvos, humanista. Az ő nevét vette fel 1995-ben a volt kastélyában működő általános iskola.
A település ritka fekvési adottságokkal rendelkezik, ugyanis tiszta légköri viszonyok esetén a község határában emelkedő Kakukk-hegyről a Dunazug-hegység szinte valamennyi tagja látható. A község fekvése és turisztikai adottságai kellemes pihenést és kikapcsolódást biztosítanak az idelátogatók számára.
Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően befejeződött a szennyvízcsatorna rendszer kiépítése az egész településen, felújításra került a helyi óvoda épülete, valamint az iskola fűtésrendszere.
Teljes népesség 1125 fő (2008. január 1.)
www.szomor.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!
